A vár első ismert írásos feltűnése 1439-ből származik, "castrum Zaaz" -ként emlegeti egy oklevél, ekkor már Albeni Henrik pécsi püspök birtokközpontja. De vajon kik és mikor építették?
Erre a fogas kérdésre sem az írott forrásaink, sem pedig a régészeti feltárás nem adott megnyugtató választ. A korábbi szakirodalom úgy látta egy 1235-re keltezett- valójában hamis- oklevélre alapozva, hogy Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-51) építette. Ha az említett okiratot tüzetesen megvizsgáljuk, kiderül, hogy ez nem lehetett. A határjáró része a XIII. század közepi állapotokat rajzolja elénk. Ekkor az "Egrek" patak (napjainkban a "Völgységi) középen kb. 100-150 méterre fut a határvonal, amely meg sem említi a várat. Egy szintén Árpád-kori, de kétségtelen hitelességű oklevél szerint, 1276 előtt ezt a vidéket a Kórógyi család birtokolta, amely ez évben veszi meg a vele szomszédos koromszói kolostor területét is. Azt feltételezzük, hogy ezután kezdett a család a várépítésbe, az is elképzelhető, hogy e família később pécsi püspökké lett tagja Kórógyi László (1314-45), emelteti e falakat.
Amint az időben előre haladunk, a múltbéli valóság kontúrja egyre élesednek, így a feltevéseink száma is csökken. A XV. század folyamán e vér a mindenkori püspök itteni 7-10 falura kiterjedő birtokközpontjaként merül fel a forrásainkban. Szász már ekkor mezővárosként szerepel, ahol szombatonként tartották a heti vásárokat. 1543-ban Ahmed pasa hadoszlopa elfoglalja a várat. A környező falvak igazgatási központja, vagyis nahie lesz belőle. A hadászati szempontból ugyan nem túl jelentős várat a török megerősíti, a külső hengeres bástyák ekkor készülnek. A várban állandó őrség állomásozik. 1603-ban a keresztény csapatok felgyújtják, majd 1664-ben Zrínyi katonái is hasonlóképpen bánnak el vele.
A vár régészeti kutatása az 1980-as évek elején indult meg, Dr. Sándor Mária és Dr. Gerő Győző régészek vezetésével.
A volt parókia pincéje, vár egykori földszintje jelentős maradványokat őriz. A téglalap alaprajzú épülethez a nyugati oldalon egy torony csatlakozik, az egykori középkori helységeknek ma barokk boltozatai vannak. A várban folyó ásatások során a nyugati toronyhoz csatlakozó gótikus zárt erkély került elő, és ugyanezen a szakaszon gótikus helyiségsorra és várfalrészletekre bukkantak a feltárók. A volt plébánia nyugati homlokzatán két nagyméretű keresztosztásos gótikus ablaknyílás maradványai kerültek elő az első és a második emeleten is. Az eredeti helyükön megmaradt építészei tagozatok, ülőfülkés kőkeretes kapu, címeres kályhacsempék, reneszánsz ablak töredékek mind-mind az építmény későközépkori reprezentatív kivitelezéséről vallanak. Teljes egészében megvan az eredeti kövezett udvar, ahol két kút is előkerült. Kiderült az is, hogy a várhoz csatlakozott egy L-alakban hozzáépített, pillérsoros épületszárny is, a bejáratának pedig a Zsigmond korban, a budai vár kaputornyaihoz hasonló torony szolgált.
2016.06.15. (forrás: MTI)
Újra teljes pompában a szászvári kastély
Átadták a Baranya megyei Szászvár több mint 600 millió forintos beruházással felújított várkastélyát.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, aki “a nemzeti közösség újabb csodálatos értékének” nevezte a várkastélyt, az átadón hangsúlyozta: a kormány műemlékvédelmi célja, hogy a meglévő értékeket a felújítás után vonzó turisztikai tartalommal töltse meg.
Középkori páncélba öltözött az államtitkár a várkastélyban
Az államtitkár szerint azt is át kell gondolni, hogy a jövőben miként lehet hatékonyan, eredményesen és sikeresen fenntartani a megújult épületegyüttest. L. Simon László a kastélyprogramra térve reményének adott hangot, hogy folytatódik a Miniszterelnökség, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség közös munkája, hogy “ilyen értékeknek tudjunk együtt örülni”. Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő a kivitelezők munkáját dicsérve úgy fogalmazott, hogy a felújításra fordított összegek jól hasznosultak, Szászvár egy nagyszerű ingatlannal gazdagodott. Dunai Péter, a 2500 lelkes Szászvár független polgármestere hangsúlyozta, hogy a beruházásnak köszönhetően “a nagyközség gazdasága második születését ünnepli”.
A felújított szászvári várkastély 2016. június 14-én, az ünnepélyes átadás napján. MTI Fotó: Varga György
A szászvári várkastély Magyarországon egyedülálló középkori műemlék-együttes. Használaton kívül, folyamatosan romló állapotban volt, de az MNV közreműködésével a teljes ingatlan megújult. Helyreállították a főépületet, megtörtént a korábbi palotaszárny és a kaputorony részleges rekonstrukciója és lefedése, valamint a középkori falmaradványok konzerválása – olvasható az MTI-nek eljuttatott írásos összefoglalóban. A helyreállítás célja a 14. században épült középkori püspöki rezidencia turizmusba való bekapcsolása, történelmi, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a térség gazdaságának fellendítése – írták. Csókay Ákos, az MNV kabinetvezetője azt MTI-nek azt mondta, hogy a több mint 600 milliós beruházásból mintegy 450 millió forintot volt az európai uniós támogatás.
Szászvár, 2016. június 14. Albeni Henrik püspök sírkövének másolata a felújított szászvári várkastélyban 2016. június 14-én, az ünnepélyes átadás napján. MTI Fotó: Varga György
